My small adventure

One day I heard the call of nature, so I decided to go to the forest for two days. The weather was nice and sunny. Baile Tusnad was without snow anymore. I didn´t want to take lots of things, so I didn´t take my crampons. It was mistake because I had to balance on ice sometimes. I didn´t think about the snow. It was mistake n°2. When I was more than 1000 meters above I started to fight with the snow. There was maybe 1 meter of snow. But I managed it! I have to mention my best loyal friend Muška who went with me. I was singing almost whole way because the bear´s footprints were everywhere. But I have to say that it didn´t work so well like I expected. I met bears. I was first time in my life and it was amazing. If I was scared? Of course. But on the other hand I felt that it´s a real nature. It was awesome connection between me and wildlife. The first bear was climbing on the tree. It was maybe 10 meters from us. I was so surprised because I thought that it´s some squirrel when I heard some sounds on the tree. But I was wrong. My heart started to beat so fast. Immediately I changed my way. But there was next surprise for me – 2 other bears ran through the meadow. I stopped because one bear was behind me and two others in front of me. I enjoyed that moment with a big respect for them. Luckily shelter was close so after few minutes I continued. I found a place for sleeping, I ate something and I went to sleep. I have to mentioned my sleeping bag which is amazing. I love it! It was so warm even snow was everywhere around the shelter. Originally I planed to make some photos of the night sky and stars. Conditions were realy good, but after the experience with the bears I changed my plans. And I think it was a good decision, because on the morning one bear was maybe 100 meters in front of the shelter and it was eating something. I expected that it will go away soon, but it didn´t. I waited 2 hours and it was still there. So I decided to try to leave the shelter and go beck home even the bear is there. It noticed me and ran away. My journey home was interesting as well, but I didn´t meet any others animals. I think it was probably faster, because I had skills how to move in the big snow. It´s hard to describe all my feelings, but it was really nice weekend. In the end I was tired but really happy. And Muška as well.

———————————-
HUN:

Egy napon, hallottam a természet hívó szavát, így eldöntöttem, hogy elmegyek az erdőbe egy két napra. Az időjárás kellemes, napos volt. Tusnádfürdőn már nem volt hó egy ideje. Mivel nem akartam sok cuccot vinni magammal, nem vittem magammal a hágóvasakat (bakancsra szerelhető “karmok”, jég esetére). Ez hiba volt, mivel néhányszor kellett jégen csúszkálnom. Nem gondoltam, hogy lesz hó… De körülbelül méteres hó volt még, ahova mentem. De megoldottam! Meg kell említsem leghűségesebb jó barátomat, Muskát (Lenka kutyája 🙂 ), aki velem jött. Majdnem a teljes úton végig énekeltem, mert medvenyomok voltak mindenhol. De azt kell mondjam,nem igen működött úgy, ahogy elterveztem. Találkoztam medvékkel. Először az életemben, és elképesztő volt. Hogy féltem-e? Persze. De másrészt éreztem, hogy valóban a természetben vagyok. Fantasztikus kapcsolat volt köztem és a vadon között. Az első medve épp fára mászott. Úgy 10 méterre lehetett tőlünk. Nagyon meglepődtem, mert mikor először hallottam a hangot a fáról, azt hittem csak néhány mókus. De tévedtem. Elkezdett kalapálni a szívem és azonnal megfordultam. De ott is volt meglepetés számomra, 2 medve szaladt át az ösvényen. Megálltam, hiszen 2 medve volt előttem, egy pedig mögöttem. Nagyon élveztem a helyzetet, de igyekeztem tisztelettel viseltetni a medvék iránt. Szerencsémre, a menedék már közel volt és néhány perc után folytattam is az utam. Találtam egy helyet ahol aludhatok, faltam valamit és utána le is feküdtem. Meg kell említenem a hálózsákomat is, ami egyszerűen fantasztikus. Imádom! Még úgy is, hogy hó volt körülöttünk mindenhol, nagyon meleg volt. Eredetileg készültem néhány képet készíteni az éjszakai égboltról és a csillagokról. A feltételek adottak voltak, de a medvékkel való találkozásom után inkább meggondoltam magam. Azt hiszem jól döntöttem, mert reggel, a házikótól úgy 100 m-re egy medve evett éppen valamit. Arra számítottam, hogy hamar odébb áll, de nem így lett. Még 2 óra után is ott volt… Úgyhogy eldöntöttem, elindulok és megpróbálok hazajutni valahogy, annak ellenére, hogy ott volt. Amikor észre vett, el is szaladt. A hazafele vezető utam is érdekes volt, de más állattal már nem találkoztam. Valószínű gyorsabban ment már, volt némi tapasztalatom, hogy haladjak a nagy hóban. Nehéz leírnom mit jelentett számomra, de egy nagyon jó hétvége volt. A végére nagyon elfáradtam, de nagyon boldog voltam. És Muska is.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s