Nemez…..hanem?

Kedves Olvasók!

A február 1-én tartott foglalkozásunk témája nemez labda készítés volt.

Bár én nem nemezelést tanultam, és nem is vagyok nemezes szakoktató, de volt szerencsém tanulmányaim során, és a későbbiekben megismerkedni ezzel a csodálatos technikával. Ennek a tudásnak a többségét Szakady Kincső barátnőmnek (aki nemezelést tanult) és a különböző vásárokon való mesterség bemutatóknak, és a kézműves táboroknak köszönhetem.

A nemez ősi eredetű textil, ezt a technikát az eurázsiai sztyepp vidékeken használták és ismerték. A nemezelés legkeletibb határa a Kínai Nagy Fal és legnyugatibb pedig a Kárpát-medence. Régészeti kutatások alapján a legkorábbi lelet, ami a nemez használatára utal az Kr. e. 6500-ból való, amit Törökországban találtak.  A nemez készítésének alapja egyes állatfajok szőrének hajlama a nemezelődésre avagy filcesedésre, s ugyan nagyon sok állat szőre használható nemezelésre (teve, kecske), de a hagyományos kézműves eljárások szinte csak a birkagyapjút használják hozzá. A finomabb anyagú nemeztárgyak a merinó juh gyapjából készülnek. A cigája gyapja is megfelelő, de barna színe behatárolja felhasználását. A rackajuh hosszú szőre csak más juhfajták szőrével keverve használható, és az így készült nemez felülete nagyon durva.

6a0133f5a8e51b970b0147e1dcad29970b

De hogyan is lehetséges, hogy a sok szőrszálból erős textil anyag lesz???  A szőrszál külsején cserépszerűen elhelyezkedő, lapos sejtek vannak, ezek egy fenyőtoboz pikkelyes felületéhez hasonlítanak. Lúgos vagy savas kémhatású meleg víz hatására a pikkelyek felnyílnak, és a nyomkodás, gyúrás hatására összekapaszkodnak más pikkelyekkel. Miután elkészült az adott nemez, alapos öblítés és szárítás után visszatérnek ezek a pikkelyek eredeti állapotukba, és erősen összekapaszkodva szinte eltéphetetlenné teszik a textilt. Ehhez a folyamathoz természetesen sok víz, és a lúgos kémhatás eléréséhez természetes anyagokat tartalmazó szappan kell.

_igp4655_212543

Nádudvari Népi Kézműves Szakiskola nyári jurta felújító tábora

A nemezelésnek három fajtáját különböztetjük meg. Van a hagyományos szappanos-vizes nemezelés, amiről fentebb olvashattatok. A másik a tűnemezelés, ez egy nagyon jó technika, amellyel változatos alkotásokat hozhatunk létre. Ha egy kisebb gyapjú kupacot veszünk a kezünkbe, rátesszük egy szivacsra és a nemezelőtűvel folyamatosan szurkáljuk, a gyapjú hamarosan összeáll tömör anyaggá. A harmadik technika pedig egy viszonylag újabb keletű dolog, amit nuno nemezelésnek hívnak. A gyapjúra természetes selymet tesznek, és így dolgozzák össze. Ez lehet viszkóz, sifon, organza, ponge vagy kínai selyem. Ennek a folyamata megegyezik a hagyományos nemezelés technikájával.

A nemezt sokrétű tulajdonságai miatt nagyon sok mindenre felhasználják. Készítettek belőle nemez sátrakat, szőnyegeket, ruházatot, tárolókat, játékok, s mivel mágikus hatalmat tulajdonítottak neki ezért ebből készültek a sámánok kultikus tárgyai, óvó-védő háromszögek, imanemezek.

Na de hogyan lesznek ennyire szépek ezek a nemez tárgyak? Nos úgy hogy az évezredek alatt nagyon sok díszítési technika kialakult. A mongoloknál a nemezt gyapjú szálakkal varrták át és általában geometriai mintákkal díszítették: négyzet, párhuzamos vonalak, rombuszok, félkörívek. Aztán ott van az egyik leggyakoribb díszítési mód, az úgynevezett „belehengerelés”, amikor a különböző színű gyapjúból mintát raktak ki a gyékényre, majd összenemezelték. Van még az applikálás, amikor egyszínű alapra szövetből, vékony nemezből, bőrből kivágott alakzatokat varrtak, esetleg fémlapokat ragasztottak. Így hoztak létre különböző növényi eredetű, görbe vonalú mintákat. A kazakok, kirgizek a varrás helyét sodrott gyapjúzsinórral fedték el. Díszítettek  még hímzéssel, amihez általában gyapjúfonalat vagy színes selyem fonalat használtak. Végül, de nem utolsó sorban ott van még a mozaik technika, ami úgy készül, hogy először készítenek 2-3 színben összeillő nemezt, majd mindegyikből kivágják ugyan azt a mintát, és felcserélték. Az illeszkedő széleket összevarrták. Így megkapták az ellentétes színezésű díszítményeket, amelyből összeállították a szőnyeget. A színoldal alá egy nemezlapot illesztettek, s a rétegeket gondosan összetűzték. A tűzés hagyományosan a varrás két oldalán haladt, ugyanolyan színű gyapjúfonallal, mint a nemez. Végül a varrásokat és a szőnyeg szélét sodrott gyapjúfonallal takarták el. Az ilyen szőnyegeket a kirgizek sirdamalnak nevezik.

Na még egy pár gondolat arról, hogy a Kárpát-medencében milyen szerepe volt a nemeznek.  Honfoglaló őseink ruházatának egyik jellegzetessége a nemezsüveg volt, amelynek csúcsát fémkúppal, szélét prémmel díszítették. Őseink használtak bőrcsizma mellett nemezcsizmát is, a lovak nyerge alatti izzasztó is nemezből készült, és nyaranta nemez sátrakban laktak egészen addig míg a 13. század végén le nem telepedtek a magyarok végleg falvaikba. A 19.században a modern textilipar más anyagai szinte teljesen kiszorították a nemezt.  Magyarországon a nemezelés újbóli megismertetése Nagy Mari és Vidák István nevéhez fűződik. 1984-ben ők szervezték meg az első magyar nemez készítő tanfolyamot.

Ha valaki kicsit részletesebben érdeklődik a nemezelés iránt, akkor annak ajánlom figyelmébe Árvai Anikó és Vetró Mihály által írt könyveket, ígérem nem fog csalódni.

Uhh úgy látom ismét kicsit hosszúra sikerült a bevezetés, na de nem baj, hisz arra vállalkoztam, hogy a bejegyzések által kicsit közelebb hozzam az embereket ezekhez a csodálatos szakmákhoz.

Mint ahogy már említettem a foglalkozáson nemez labdát készítettünk, és a résztvevőknek lehetőségük volt arra, hogy saját elképzeléseik alapján díszítsék azt. Hála Istennek kreativitásban és vidámságban nem volt hiány. 🙂

S íme pár kép a foglalkozásról, amiktől remélem kedvet kaptok ahhoz, hogy legközelebb is elgyertek:

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s